Képgyár

"Ilyet én is tudok csinálni."
"Ezt nevezik művészetnek?"
"Régen bezzeg tudtak festeni."
"Na, ezt én is kiraknám otthon."
"Afrikában közben éheznek."
Fotó, képzőművészet, építészet, látható és láthatatlan dolgok.

Friss topikok

IndaFotó képek

Linkblog

Anyagias meg tiszta művészet pezseg az ArtFairen

2010.11.26. 01:26 Földes András

Kis híján el sem mentem az idei képzőművészeti vásár megnyitójára. A tavalyi esemény után ugyanis nyilvánvaló volt, hogy Magyarországon rövid vergődés után kimúlt a kortárs képzőművészeti vásárok műfaja. Kezdetben volt az Antik Enteriőr, ahol bundás asszonyok vonszolták a barokk bútorok közt butikozásban megőszült, aranykarpereces uraikat. Az aranyozott girlandok közt néhány évvel később feltűntek a klasszikus és modern műtárgyak. Sőt, aztán helyet kaptak a kortárs galériák is, akik 2005-től külön sátorban állíthattak ki a Műcsarnok mellett, hogy a bundás közönséget azért ne zavarják össze a gyakran még öltönyt sem viselő kortársak.

Klikkeljen az orosz elnökre!
 
Az ArtFair a high society kötelező eseményének tűnt, ahol az ember igényes környezetben, műtárgyak közt mutathatta meg a kasztjának, hogy hány politikus, tévés vagy művész ismerőse van, és milyen barátnőt akasztott a kabátjára.
 
A nagyvilági pezsgés tavalyelőtt azonban úgy változott meg, mint az erkélyen felejtett pezsgő szilveszter után két nappal. Eltűntek a politikusok és a celebek, ami nem lett volna baj, de a felhozatal is szegényessé, és a korábbi évekből ismerőssé szerényedett. Tavaly már annyira szomorú volt a hangulat, hogy inkább nem is számoltunk be az egészről.
 
Kattinthat
 
Ezek után idén, a nemzetközi trendeket meghazudtolva nem bálás festményturkáló fogadott a Műcsarnokban, hanem érthetetlen mód vibráló, elegáns és érdekes vásár. A legfeltűnőbb a közönség teljes lecserélése volt. Bár a bejáratnál nem láttam biztonsági őröket, akik durván kilökdösték volna Szíjjártó Pétert, Ernyey Bélát vagy Sztankay Istvánt, de a jelenlévők közt a gyűjtők, kritikusok, képzőművészek és rendszeres kiállításlátogatók domináltak.
 
Nézze meg a képeket, minden kiderül!
 
Kiderült, hogy a szervezők új embereket is bevontak a munkába, és segítségükkel nekiestek az arculat és a vendégkör átformálásának. Jót tett a kiállításnak, hogy a kortárs galériák már nem egy sátorban, hanem az addig antik bútorosok által elfoglalt termekben rendezkedhettek be. A standok többsége izgalmas volt, részben azért, mert a felhozatalban ugyanúgy volt Hajas Tibor, Gerhes Gábor, Kicsiny Balázs vagy Nemes Csaba, mint Dali, Hundertwasser, meg Rippl-Rónai és Csernus Tibor. A hangulatnak jót tett, hogy a legtöbbnél figyeltek a standjuk csábító kialakítására, ami puritán képzőművész barátom szerint visszatetsző. Elismerte ugyanakkor, hogy egy piacon nem célszerű, ha a kofa eldugja az almát. Az Art Fair pedig egy piac, jobb a helyén kezelni.
 
Az egyik teremben egyébként kiállítást is rendeztek a húszas-harmincas évek orosz fotográfiáiból, néhány remek Rodcsenkóval. A tiszta művészet kedvelőinek megenyhítésére ezeket a képeket nem lehet megvásárolni.

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kepgyar.blog.hu/api/trackback/id/tr752473909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

:pFaza 2010.11.26. 08:52:26

Ez lesz az első artfair, amit én is meg fogok nézni... remélem nem csalódok.

iparterves 2010.11.28. 14:19:32

Azannya! Eddig bálás turkáló volt? Hogy mit meg nem tud az ember.

De most profiltisztított és okés lett a buli. Megtudhattuk: piac ez, csak nem a Tolbuchin körúton ( ezt az archaizálás kedvéért írtam ) rendezkedett be.