Képgyár

"Ilyet én is tudok csinálni."
"Ezt nevezik művészetnek?"
"Régen bezzeg tudtak festeni."
"Na, ezt én is kiraknám otthon."
"Afrikában közben éheznek."
Fotó, képzőművészet, építészet, látható és láthatatlan dolgok.

Friss topikok

IndaFotó képek

Linkblog

A kibelezett plüssállatok szerint a Twitter hülyeség

2009.07.02. 15:29 Földes András

A médiaművészet már nem valami bizarr perifériája a képzőművészetnek, amit az is mutat, hogy az alkotók a tárgyak felé fordulnak, mondta egy csomó műanyagrobot társaságában Czeglédi Nina médiaművész és kurátor a Where is your art című kiállításon.
 
Nekem viszont nem a médiaművészet nagykorúsága jutott eszembe az integető robotokról, hanem hogy milyen értelmetlen dolog is twitterelni. De ezzel egy kicsit előrerohantam.
 
A twitterelés ugyanis nem látszott, amikor beléptem a Deák Erika Galériába. A terem inkább olyan volt, mint a Szárnyas fejvadász androidmérnökének, J.F. Sebastiannak a nyaralója. Ahol nem posztapokaliptikus félhomályban, hanem szikrázó napfényben kattogtak, zakatoltak és gajdoltak az együgyű robotok. (Lásd filmrészletünket alant.)
 
 
A vékony, matt fekete tartóelemek miatt a robotok ugyanakkor nem emlékeztettek a Nexus 6 feltalálójának kedvenceire, mert míg azok szabadon garázdálkodtak a lakásban, ezek olyan peckesen ültek beobachtungstelléiken, mint valami műtárgyak.
 
Amivel egyébként elütöttek a korábbi prototípusoktól is. Ezen robotok ősei a 2006-os építészeti biennálén tűntek fel, és akkor még a téralakítás volt a feladatuk, azaz környezetük részeiként működtek. A Kibu körül csoportosuló építészek, médiaművészek és nehezen definiálható, de nagyon high tech diszciplinák szakértői kínai elektromos játékokat szedtek szét, alakítottak át és szereltek össze úgy, hogy funkciójuk megváltozott. A plüssmacskák műgyanta téglába öntve nyávogtak, ha valaki kopogott a falon, az elemes kisautók egy hálóra fűzve zizegő mintát alkottak.
 
foldesandras: a090630 016
 
A csoport egy része továbbvitte az ötletet, és plüssállatokat belezett ki, megmutatva a játékokat mozgató robotot, valahogy úgy, ahogy a Terminátor emberi váza alól hántotta le a dramaturgia az emberbőrt, hogy a film végén szembesülhessünk a rideg fémszerkezettel. A különbség csak annyi volt, hogy a kínai játékok belsejében műanyag robotot találtak, amely ahelyett, hogy vadul mészárolna, gombnyomásra illegette magát, lengette végtagjait és valami bugyuta nótát dünnyögött.
 
Az alkotók sorba kötötték ezeket a csupasz műanyagrobotokat, úgy, hogy egy beindításával egymás után a többi is bekapcsolódjon. És végül az egymás mellett álló fura szerkezetek úgy zajongjanak, mintha a Csillagok Háborújában, a lopott robotok kereskedésével foglalkozó Jawák homokjárójában zötykölődnének egy rémes jövőt tartogató robotpiac felé. Pedig ez az egész nem is a Tatuinon, hanem a Margit szigeti Holdudvarban zajlott, ahol a délutáni idillt csak olyasmik zavarják meg, mint a somlói galuska, ami itt a legrosszabb az országban.
 
foldesandras: a090630 037
 
A művészek és interdiszciplináris szakértők (Juhász Márton András, Kovács Gergely, Matúz Melinda, Sterk Barbara) mindenesetre megláthatták a plüssállatokból kiszerelt robotok egyedi báját is, amely végül a mostani kiállításhoz vezetett. Itt már a rideg, olcsó anyagokból gyártott, funkcionalista szerkezetek esztétikája került a középpontba. Nem is alaptalanul, mert ezek a szerkezetek annak ellenére, sőt, éppen azért izgalmasak vizuálisan is, mert a tervezők szándéka szerint soha senki nem látja majd őket. Az esetlenül kapálózó, furcsa hangokat hallató lények mégis sokkal őszintébbek, mint a köréjük varrt, álságosan bumfordi nyulak és mackók.
 
A négy alkotó az esztétikusan installált robotokat végül rákötötte az internetre. Egy általuk, mármint a művészek által írt program folyamatosan szörföl a Twitter posztjai közt, kigyűjti az art szót tartalmazó üzeneteket, majd egy beszédprogram segítségével a robotok hangszórójára továbbítja azokat. A robotok nincsenek kapcsolatban, nem reflektálnak egymásra, önállóan szajkózzák az üzeneteket, így a kiállítás egyúttal az egész Twitter-jelenség idiotizmusára is rávilágít. Mert tényleg, kit érdekel fél mondatokban elmondva, hogy valami ismerősünk éppen mit csinál, majd mit csinál öt perccel később.
 

Felteszem, a művészeti projekt következő lépésében a Twitter üzeneteket már maguk a robotok írják, más robotok felolvassák, és az ember közreműködése így már nem is kell a rendszer működtetéséhez. Kimehetünk a kínai piacra, hogy vásároljunk valami jópofa elektromos játékot. 

foldesandras: a090630 045

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kepgyar.blog.hu/api/trackback/id/tr941221312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

xxarkangelxx 2009.07.02. 16:15:06

a fenti film egy alapmu.....

rózsaszínlazac · http://szexmanifesto.blog.hu/ 2009.07.02. 19:11:34

"A plüssmacskák műgyanta téglába öntve nyávogtak, ha valaki kopogott a falon, az elemes kisautók egy hálóra fűzve zizegő mintát alkottak."

"Az esetlenül kapálózó, furcsa hangokat hallató lények mégis sokkal őszintébbek, mint a köréjük varrt, álságosan bumfordi nyulak és mackók."

Jó mondatok, érdemes értük élni, bár én mostanában inkább Leonard Cohen hangjába szeretem bugyolálni magam és így védekezek a világ brutalitása ellen...

ugyanakkor nem értem, hogy lehetnek ezek a kapálódzó műanyagbelek őszintébbek, mint a köréjük varrt plüssmackók!

God save the queen...

Csendes Gyerek · http://csendesgyerek.blog.hu 2009.07.03. 16:05:26

Ez a "beobachtungstellézés" nem menő! ;) (Pont a "menősége" miatt.) Én angolos vagyok, mégis, kb. ezt az egy német szót még én is ismerem. Az ilyen utalások Esterházynak jobban állnak. :-p

Shitting Bull 2009.07.05. 07:05:28

Hol a Capa kiállításról szóló cikk? Az index.hu szerint itt kéne lennie... :(
(úgy értem, ezen a blogon)