"Ilyet én is tudok csinálni."
"Ezt nevezik művészetnek?"
"Régen bezzeg tudtak festeni."
"Na, ezt én is kiraknám otthon."
"Afrikában közben éheznek." Fotó, képzőművészet, építészet, látható és láthatatlan dolgok.
Keresés
Friss topikok
televanatököm:
Micsoda baromság! Betonrengeteg???? Amióta itt lakom, azóta látok magam körül ZÖLDET! Salgótarjánb... (2019.05.12. 15:19)Elfeledett magyar űrváros Nógrádban
laaosi:
Olvastam Radnóti Sándor hivatkozott írását és Nagy Mercédeszét is az ÉS-ben és sztem mindkettő kic... (2012.09.27. 21:51)Kína poénja a Mandineren hullámzik tovább
A május elsején nyíló sanghaji világkiállítás a világ legfényűzőbb eseménye lesz, már ha a fényűzés definíciója az, hogy nagyon drágán hozunk létre nagyon látványos dolgokat, amelyeknek azonban kevés értelmük van.
Nem a kishitűség szól belőlünk, de józan ésszel nehéz belátni, hogy például a magyar megjelenésre költött 3,3 milliárd forintot milyen rejtett utakon hozza vissza a pavilonban kiállított 2,5 méter magas gömböc és 10 darab kézbe vehető méretű változata. Továbbá a mennyezetről lógó, kétségkívül impresszív oszloperdő, meg Zoób Kati ruhái, amelyeken tradicionális motívumként a páva jelenik meg. Egyelőre azok a közgazdasági elvek sem ismertek, amelyek szerint a mérleget a pécsi székesegyház makettje és a Mecsek néptáncegyüttes fellépése pozitívba fordítja.
Az expo idén ráadásul olyan hatású, mint az arrogáns, de gazdag osztálytársnál rendezett születésnapi zsúr, amelynek a legfőbb értelme az, hogy hétfőn mindenki az ünnepelt szuper játékairól beszéljen az osztályban. Kína lehengerlő hatású bemutatóval készül kis vendégei, a meghívott 233 kiállító elkápráztatására. A pekingi olimpiánál is többet, 45 milliárd dollárt fordítanak a beruházásokra, csak emiatt építettek 100 kilométernyi metrót, és a remélt 70 millió látogató számára szállodanegyedeket a környéken, 550 ezer ággyal.
A világkiállítás kiterjedésében is felülmúl minden eddigit, 5,28 négyzetkilométeren állnak majd a pavilonok, amelyek közt ember nagyságú robotok cirkálnak, hogy hat nyelven adjanak felvilágosítást az érdeklődőknek. Mindezek középpontjában a kínaiak pavilonja magasodik: egy 30 méter magas, tradicionális kínai kapuzatra emlékeztető monstrum.
A Dél-kínai Műszaki Egyetem építészeti akadémiájának igazgatója által tervezett épületet a világkiállítás után nemzeti történelmi múzeummá alakítják. Érdekessége, hogy működésében megújuló erőforrások dominálnak, összegyűjti az esővizet, és természetes módon hűti a belső tereket. Bár a vörös létesítmény nyilván a kínaiak elsöprő fölényét hivatott bemutatatni, a hivatalos magyarázat szerint a "a városfejlesztésben megmutatkozó kínai bölcsességet" jelképezi.
A 2010-es expo a "jobb élet, jobb város" mottó köré szerveződik, környezetbarát technológiákra irányítva a figyelmet. A tervek szerint a május 1-jei kezdésre Sanghaj visszaszorítaná légszennyezettségét, megregulázva a gyárakat, az erőműveket és a gépkocsik gázkibocsátását. A park létesítményeit környezetbarát módon alakították ki, elvileg a pavilonok is ezt az elvet hivatottak bemutatni. Ám a képek láttán egyértelmű lesz, hogy a hangsúly az öncélúan szemkápráztató dizájnon van. Innen nézve a sanghaji expónál környezetszennyezőbb esemény kevés van, hiszen hatalmas ráfordítással hoznak létre csekély hasznot hozó dolgokat. A legjobban sikerült kiállítóhelyek persze kizökkentenek az LMP-s búsongásból, hogy átadhassuk magunkat az öncélú esztétikai élvezeteknek.
Magyarok a cipős szekrényben
A versenyben híreink szerint a magyar pavilon sem áll rossz helyen. Igaz, a negyven ország egyike vagyunk, amelyek költséghatékonysági okokból a fehér műanyag cipős szekrényre emlékeztető egyenpavilont választották az egyedi építésű helyett.
A Lévai Tamás tervezte térbe lépve a látogató nem óriási, viseltes cipőkkel szembesül, hanem felülről csüngő gerendákkal, amelyek mindegyike hangdobozként is funkcionál. Az expo apropóját - a környezetbarát eszmét - nem ezek fogalmazzák meg, hanem a gerendák által körülölelt gömböc. A magyar matematikusok által megvalósított, egyetlen egyensúlyi helyzettel rendelkező forma lényege, hogy ugyanabba a helyzetbe fordul, bárhogy is rakjuk le. Így egy gömböcökkel telezsúfolt szoba is rendezett összképet ad, azaz környezetünk barátságos lesz.
Cirkuszt csinálnak a kanadaiak
Míg a magyar pavilon az elmélyült látogatókra számít, a többi ország elvtelen módon látványosságokkal, megdöbbentő formákkal és méretekkel akar könnyű sikert aratni.
Érdekes módon a legjobb pavilonokat mégsem a megalomán országimázsukról eddig közismert országok emelték. Az amerikai úgy néz ki, mint a miskolci pláza, az oroszok 12 darab 20 méteres, mintás oszloppal próbálkoznak, a kínaiak pedig, ahogy arról már szó volt, a folklórral akarják megúszni a feladatot.
A leglátványosabb pavilonok egyikét éppen a mindig nett, de unalmas kanadaiak hozták létre. A méreteivel is lenyűgöző, 6000 négyzetméteres, lécekből szerkesztett konstrukciót a Cirque de Soleil társulattal karöltve tervezték. Az épületben fellép a híres cirkuszi társulat, miközben a konstrukció csendesen gyűjti az esővizet, az udvaron és a termekben ültetett növények nagy örömére.
Az expo másik nagy durranása az angol pavilon. A 60 ezer üvegszálas rúdból álló épület egyrészt nagyon high tech: a szálak nappal csodás fényjátékot jelenítenek meg a beltérben, éjszaka pedig a világítás fényeit viszik ki a szabadba. A rudak hajladoznak a szélben, állandóan változó formát adva a konstrukciónak.
Ha azonban jobban belegondolunk, a forma nem magot vagy óriássünt formáz, hanem inkább a hetvenes éveket idézi meg, a színváltós, forgó üvegszál asztali giccsekre emlékeztetve. Érdekesség viszont, hogy a Thomas Heatherwick által tervezett pavilont nagyrészt magánpénzből építették, öt cég adta össze a költségek egy részét, amit az állam pótolt ki a végén.
Sokat emlegetik még a spanyolok 8452 rattanfonatú panelből szerkesztett pavilonját, ami egy intergalaktikus kosárfonó hatalmas, de elrontott kosarára emlékeztet, bár egyesek szerint inkább óriási mutáns csigához hasonlít. A lenyűgöző belső térben a fenntarthatósággal mit sem törődve remek spanyol filmrendezők munkáit vetítik.
Zöld alma
A vicces kategóriában említhető a román pavilon, amely tervezőinek a zöld város tematikáról a zöld alma jutott eszükbe. Az első asszociációt nem is finomították tovább, és valóban felépítettek egy nagy, kerek, zöld almára emlékeztető betonkonstrukciót.
A cuki kategóriában a legjobb versenyzők a hollandok, akik lábakon álló házikókból és kacskaringós szerpentinekből egy nagyon betépett építész álmát építették meg.
Az őszinte kategóriában az ausztrálok verhetetlenek. Ők az élhető város témakörben gigantikus, rozsdás tartályokra emlékeztető, posztapokaliptikus konstrukciót emeltek, jelezve, hogy a fenntartható városok jövőjénél van egy valószínűbb alternatíva is.
@Proli Depp: a vállalkozó szellemű, tehetséges emberek elnyomása, nevetségessé tétele is nagy teljesítmény a magyaroktól, igaz, hogy ezt nem lehet kivinni a kiállításra
A kezdetektől a pályáztatáson át a kivitelező cégig >> egy nagyon mai magyar történet.
Akiket a legfrissebb hírek érdekelnek, azoknak www.expo2010china.hu
@Fittipaldi: Még a 6:3at bele kéne valahogy venni, és akkor teljes lesz a nemzeti büszkeség.
Na de most komolyan, egy hi-tech keljfeljancsi a magyar innováció csúcsa, immár évek óta? Ne röhögtessenek. Vagy ha tényleg így van akkor ez elég szomorú.
Az első pár bekezdéssel nem értek egyet. Közvetlenül nyilván nem hozza vissza a pénzt a pavilon. Sőt, talán tényleg nehéz lekövetni, hogy közvetve milyen csatornákon folyik vissza a dolog, de egy exponak az a lényege, hogy "Hé, itt vagyunk!" És ha csak egy mostani vagy leendő gyárigazgató agyába beletesszük, hogy "Hángöri", és az illető 30 év múlva Nyíregyházán alapít egy 600 embert foglalkoztató üzemet, akkor már megérte.
Aki meg unja a Gömböcöt, az találjon ki valami jobbat, feel free to do it.
@Proli Depp: nézd, ha valamit nem értesz, akkor két lehetőség van: vagy ők a hülyék, vagy te. ezt ajánlom figyelmedbe, amikor teljes erőből nyomod, hogy csak egy lehetőség van, hogy mindenki más a hülye.
Van síkvidéki völgyhídunk és néhány olyan alagútunk, amikre majdhogynem földet kellett még hordani, ezek a maguk nemében világszámok, esetleg a méretarányos makettjeiket ki lehetett volna állítani.
Az angol pavilon messzirol ugy nez ki, mint egy nagy csokolni keszulo szaj :o)
@W84IQ:
"miért nem tudunk még egyetlen praktikus alkalmazásáról sem?"
A biologusok mar regota erdeklodnek iranta. Pl. a teknocok panceljanak rajzolataban latnak hasonlosagot a Gomboccel. A kutatasok mar megindultak.
Amugy, egy talalmany jelentosege nem mindig abban nyilvanul meg, hogy milyen gyorsan csapnak le ra a pragmatikus felhasznalok. Foleg a matematikaban nem.
@W84IQ: Fantáziátlan vagy. Akár a játék- akár az autóipar a hasznát veheti, nem is beszélve a hadiiparról, sőt, még a jogászoknak is juthat konc belőle, mert az aprószeműek úgyis ellopják...
Nem tudom ez a világkiállítás mennyire lesz sikeres Magyarország számra, de a Hannoveri az az volt. Azon kinn voltam én is 1 hónapig, mint üzemeltető (német minimálbérért).
A siker kulcsai Hannoverben a következők voltak:
- Piszok jó és relatíve olcsó étterem. Folyamatosan tömve volt, és ha Magyarországra vendégeket várunk a világkiállításról, akkor azokat első körben a hasuknál lehet megfogni.
- Nagy áteresztő kapacitás. Pl holland paviloné volt 2000fő/nap a liftek miatt, magyaré valami 100ezer/nap. Hiába volt szép, én se tudtam megnézni, holott nekem 1 hónapom lett volna rá, nem 1-2-3 napom mint az átlag látogatónak.
- A nagy áteresztő kapacitású középső részen ment a kedvcsináló film, ami tényleg alkalmas volt arra, hogy ne menjenek tovább, hanem sétáljanak egyet a "héjban" is. Eleve az egész pavilon hangulatosra volt megcsinálva (leültek a vendégek a fal tövébe (szék nem volt, kispórolták:-D, onnan nézték a filmet - otthon érezték magukat).
- A vendégek mind kaptak vezetést, foglalkoztak velük. Abban a picsányi kis pavilonban kb 20 hosztesz tevékenykedett, mind tudott a magyaron kívül minimum német + 1 nyelvet felsőfokon). Egyáltalán nem mind1, hogy kiírjuk-e hogy mi találtuk fel a telefonközpontot, vagy a hosztesz el is magyarázza a vendégnek, hogy Bell az a telefont, nem pedig a központot találta fel.
Szóval ezt csak helyben lehet látni, hogy tényleg mennyire fogja meg az embert - főleg a külföldi embert, mert nekik készül nem nekünk - a magyar pavilon. Az hogy minden világkiállítás egy nagy pénzmosás az tény. Hannoverben még a fa pavilon felületi kezelését is kispórolták, ott imádkoztunk nyár végén hogy őszig ne rohadjon szét, és ne dőljön össze. Végül is kitartott, biztos jól ki volt számolva:-D Szóval volt ott is sok zsebre játék, de többet hozott az országnak mint kb 200 méter 4-es metró - mivel az egész világkiállítás fél éve kb annyiba került építéssel, bérekkel, tokkal-vonóval. Ha a kb 10M látogatóból csak az 1% eljött egyszer 1 hétre Magyarországra, akkor az hozott annyit adóban, amibe az egész került.
Ennek az egész Világkiállításnak jó ötven-hatvan éve kongattak. Olyasmi, mint a VIT, vagy az Universiade. Ahol megrendezik, óriási romhalmaz marad utána, egyébként meg semmi különös értelme.
Most is csak egy presztízscsata folyik: Sanghaj le akarja nyomni a pekingi Olimpiát egy ilyen génkezelt falusi búcsú ürügyén.
Mondjuk a 100 km metróvonal megmarad nekik...
W84IQ 2010.04.06. 01:17:18
Elméleti mateknak nem mindig, és általában nem azonnal van gazdasági eredménye. De ha elméleti matek nem lenne, nem lenne pl számítógép. Szóval az elméleti matek olyan dolog, hogy toljuk bele a lóvét, felfedeznek valami tök érthetetlen izét, aztán X év múlva valaki rájön arra, hogy húbaz, ezzel lehet tőzsdecápa programot írni, vagy ionhajtóművet tuningolni.
Más kérdés hogy a világkiállítás közönség kiállítás, nem pedig szakmai. Így elméleti kutatás eredményét odavinni, és középpontba állítani elég nagy blődségnek tűnik. A világkiállításra nyugdíjas autószerelők járnak, nem pedig a toyota mérnökei. Őket aztán k.rvára nem az érdekli, hogy mi a gömböc, hanem hogy mi az a Magyarország.
miskagyerek 2010.04.06. 09:53:55
Meg amit beszed belépőjegyből fél év alatt, abból építhet még 200 km metróvonalat. Meg ott marad neki az infrastruktura, gyakorlatilag egy ipari park. Meg fél év alatt lesz akkora idegenforgalma, mint ami máskor 10 év alatt van. Szóval pont Sanghaj az, akinek látatlanban megéri a dolog, mert messze nem kell annyi mindent biztosítania, mint egy olimpiához (nem kellenek stadionok, csak kb közmű hálózat a sztyeppére, és arra építenek az országok), de ugyanazt a járulékos nyereséget megkapja, amit egy olimpia után is megkapna.
@Nancsi: Nem vagyok az alapkutatások ellensége, sőt.
Utolsó mondatodban viszont jól összegezted, hogy mi a gond. Nem az a baj, hogy van Gömböc, az a baj, ha CSAK Gömböc van. Amúgy ha jól értem, Ti sem tudtok olyan problémát felsorolni, amelynek megoldásában segítségünkre lehetne, vagy volt a Gömböc. Ettől még óriási szellemi teljesítmény, de kb. akkora gazdasági haszonnal mint egy szerelmes vers...
W84IQ 2010.04.06. 10:45:39
Teljesen igazad van, a gömböc nem jó téma egy világkiállításnak, mivel "csak" elméleti tudományos eredmény. Annak meg tökmind1 mekkora nagy, Erdős Pál eredményei sokkal nagyobbak voltak (kb 1500 publikációja jelent meg, Gauss óta nem volt akkora matematikus, mint ő), mégse állítottuk őt se sosem világkiállítás középpontjába. Persze mondjuk mi nem is tehettük volna, mert elüldözte innen az akkori Jobbik, de pl USA se szervezett a személye/tételei köré világkiállítást, nem véletlenül. Pedig mondjuk a random gráfok tudományágának kidolgozása nélkül sokkal nehezebb lenne bármit is előre jósolni (mondjuk csak 1 példa: tőzsdei elemző szoftverek nélküle 40 évvel ezelőtti szinten lennének).
Ez alapján láthatod, hogy ha fel tudnék olyan problémát sorolni, amely megoldásában a segítségünkre lesz a gömböc, akkor nem itt commentelnék, hanem a bahamákon nyaralnék, állandó jelleggel:-) Csomó olyan matematikai tudományág van, amit megnézel elsőre - életszerűtlen hülyeség. Megnézed másodikra - dettó. Megnézed harmadikra - beugrik az ötlet, és multimilliárdos vagy. Itt van pl ez a néni: en.wikipedia.org/wiki/Ada_Lovelace . Alig 100 évvel az első számítógépnek nevezhető valami megalkotása előtt programozott. Mi értelme volt, hiszen sosem nyomhatott "run"-t? Semmi más, minthogy 100 év múlva csináljanak számítógépet. Az elméleti kutatás már csak ilyen. A gömböc lehet hogy jó lesz valamire, de az is lehet hogy csak 400 év múlva. Meg az is lehet, hogy sosem (ahogy az elméleti kutatások nagy része is tök fölösleges, csak előre nem tudjuk megállapítani, hogy melyik az, ami nem:-)
Más részről teljesen érthető a gömböc középpontba állítása. Az elmúlt 8 évben ártunk és ormányunk ezt az egy eredményt találta olyannak, ami nemzetközi szinten nagy durranás, amivel demózhatják, hogy milyen f.sza gyerekek. Nem lepődnék meg, ha kampányfinisben még feltűnne a gömböc akár mszp tv reklámban is (ha már buszmegállóval kampányolnak, ezzel miért ne?). Ők ettől komolyan megváltást vártak: pik-pakk kiderül hogy a benzinbe kis gömböcöket öntve felét fogyasztják az autók, idedől Magyarországra 10 csilliárd ájró jogdíj aminek a felét le lehet vonni adóba, és rögtön nem ér nyakik a trágya, csak derékig. Hát, nem jött be.
azokkal ertek egyet akik szerint gaz, hogy meg mindig a gomboccel jovunk. az emberek tobbsegenek nem tobb egy erdekessegnel, maga az eredeti sejtes sem volt nagyon a figyelem kozeppontjaban. Kb. mint Erdos vmelyik problemaja, de semmikeppen Godel tetel, Hilbert sejtes. Ha ez nem 3d problema lett volna aminek van kezzelfoghato megoldasa, akkor max egy bizonyitast lobogtathatnank. Persze oruljunk, de ne hagyjuk mar, hogy a nacionalizmus nagyitoja tulertekelje teljesitmenyeinket. (pl. kedvencem, hogy mi adtuk a legtobb Nobel dijast)
@pefe: nincs matek Nobel dij, sejtes mar volt korabban, hogy letezik ilyen test, nem csak a gomboc a megoldas (nem egyeduli megoldas), 2 egyensulyi helyzete van.
@W84IQ:
Sajnalom, hogy se te, sem a mas nem olvassa az idekapcsolodo cikkeket. De meg ahhoz sem vettetek a faradtsagot, hogy az ehhez kapcsolodo elozo hozzaszolasomra ranezzetek. De velemenyetek azert van!!!
megjegyezném csak úgy mellesleg, hogy a 3,3 milliárdos keretbe valamilyen véletlen folytán nem fért bele a saját design. Ezért meghirdették néhány magyar felsőoktatási intézményben (MOME, MKE), hogy 10x100.000 forintot osztanak ki a gömböc külső felületének kipofozására; majd a kedves nyertesekhez hozzávágnak valamennyi akrilfestéket hogy oldják meg a kivitelezést is. ha-ha-ha.
"Míg a magyar pavilon az elmélyült látogatókra számít, a többi ország elvtelen módon látványosságokkal, megdöbbentő formákkal és méretekkel akar könnyű sikert aratni."
itt van a gond. Mig mas orszagok ertenek a marketinghez, addig mi a gomboccel probaljuk elkabitani az embereket. Senki nem gondol ra, hogy a latogatok 99% nem erdeklodik ez irant. Nekik a vizualis elkapraztatas a fontos es egy mozdulatlanul allo gomboc nem fogja erdekelni oket. Nem fognak tomott sorokban varakozni, hogy pillantast vethessenek a gombocre. Ideje lenne reklamszakembereket alkalmazni, nem csak a gombocra, de az egesz orszag reklamozasara. De ha lehet ne probalkozzunk Magyar "szakemberekkel", hanem valamelyik sikeres kulfoldi vallalatnak adjuk ezt a munkat. Azok legalabb ertenek hozza.
@Attilajukkaja: Nem látom, hogy kapcsolódik a homogén Gömböc az inhomogén teknősbékához. Szóval szerintem érdekes eredmény, azt nem tudom, mennyire jelentős matematikailag, de azért nem a keljfeljancsit találták ki az alkotói, az már egy ideje megvan.