Képgyár

"Ilyet én is tudok csinálni."
"Ezt nevezik művészetnek?"
"Régen bezzeg tudtak festeni."
"Na, ezt én is kiraknám otthon."
"Afrikában közben éheznek."
Fotó, képzőművészet, építészet, látható és láthatatlan dolgok.

Friss topikok

IndaFotó képek

Linkblog

Végük az iszlám diktatúráknak

2009.02.20. 12:05 Földes András

A Londonban uralkodó sajátos viszonyok miatt az embernek hamar megemelkedik az ingerküszöbe, és már nem kapja fel a fejét egy lenyűgöző formájú felhőkarcoló, régi házhoz elegánsan hozzátoldott modern szárny, burjánzó művészeti galériának tűnő bolt vagy a koncertplakátok tömegei láttán.
 
 Kattintsa végig a fotókat!
 
De még ilyen helyzetben is megakadt a tekintetem a kortárs arab képzőművészetet hirdető kiállítás hirdetésén. Semmi meglepő nem lett volna abban, ha adománygyűjtésről, háborúk ellen vagy éppen mellett állást foglaló demonstrációkról értesülök. A kortárs képzőművészetet azonban nem tudtam Irak, Irán, Szíria és Palesztina nevéhez társítani. Különösen, hogy ezekben az országokban nagy népszerűségnek örvendő iszlám köztudottan felemás viszonyt ápol a képmások készítésével. Egy Kairóban dolgozó kurátor ismerősöm is a régió egészen szűk művészeti életről számolt be, és a nemzetközi kiállításokon nekem is úgy tűnt, a közel-keleti művészetben a kortárs azt jelenti, hogy még élő alkotók készítenek folklorisztikus műveket.
 
Ehhez képest viszont a meglehetős hírnévvel rendelkező Saatchi Gallery foglalkozott a témával. Úgyhogy már csak azért is vettem még egy irtózatosan drága metrójegyet, hogy lássam, milyen az, amikor elismert intézmény szalad bele a bukásba egy jó hívószó miatt.
 
Szomorú makettek
 
Kényelmes prekoncepciómból azonban már az első teremben kizökkentem. Két nagyméretű makettbe botlottam, amelyek nélkülözték a szépelgés és a folklór minden formáját. Nyersek voltak, direktek, koncepciózusak, nagy méretűek és még számos egyéb módon illeszkedtek az aktuális trendekbe.
 

foldesandras: london09 054

Rögtön az ajtó előtt egy város 5-6 méter átmérőjű fekete makettje terpeszkedett: Bejrút aprólékosan kidolgozott térképe egyszerre volt olyan, mintha leszállás előtt, repülőgépről néznénk úti célunkat. Miközben a fekete szín, a néptelen utcák a sterilitás és valami nyomasztó titok érzetét keltették a nézőben.
 
Ugyanez a szorongató érzés jelent meg a libanoni művész, Marwan Rechmaoui másik munkájában, egy betonelemekből összeállított lakótelep embernagyságú makettjében. A mű a 2006-os építészeti biennálé orosz pavilonjának egy lakótelep-makettjét juttatta eszembe. Igaz, ott az akvárium fenekére épített apró, világító ablakú lakótelepek a sivár környezetben is szerethető otthonok képét rajzolták ki. A libanoni művésznél az emberek hiánya, a kis ablakokon át látható üres szobák viszont arról a tragédiáról szóltak, amelyben a lakóknak a fejük fölött zajló fegyveres konfliktus miatt el kellett hagyniuk otthonaikat. Hogy aztán csak egy üres betonváz maradjon utánuk.
 
Alumíniumcsador
 
A teret betöltő, nagyméretű munkák közül mellbevágó volt még a fóliából készült több száz imádkozó nő kompozíciója, ami elsőre El-Hassan Róza R. a túlnépesedésről álmodik című munkáját juttatta eszembe. De csak elsőre, mert El-Hassánnál a csadoros nőalakból akkor is süt a személyesség, ha figurának nála sincsen arca. Viszont a lufit óvón szorongató póz élettel, érzelmekkel tölti meg a bábut.
 

foldesandras: london09 144

Az algériai származású Kader Attia csadoros figurái érzelmek helyett viszont feszültségtől terhesek. Az imádkozó tömeg figurái aprólékosan megmunkáltak, akár emberek is gubbaszthatnának a leplek alatt. Szemből közelítve azonban az üresség tárul fel a kendők nyílásán át. A tömeg fenyegető erejével a figurák mozdulatlansága feszül szembe. Miközben minden alak egyedien megmunkált, a pedánsan húzódó sorok mégis az uniformizáltságot sugározzák. És akkor még nem említettem az autentikus pózok és öltözékek, meg az ipari anyag, a fólia ellentétét.
 
Groteszk
 
A mai iszlám vallásba kódolt ellentmondásokról szólt a művek jelentős része, de a közös nevezőt még inkább a pusztulás vagy pusztítás, a nyomasztó helyzetekbe kényszerítettség, a bezártság érzése jelentette. Ennek ellenére a Saatchi kiállítása nem kergetett depresszióba, mert furcsamód mindez színes, absztrakt, és groteszk formában jelent meg.
 

foldesandras: london09 152

Tala Madani egyik vásznán rózsaszín ruhában aerobikoznak, esetleg imádkoznak, de lehet hogy ejtőernyőznek a graffitisen elnagyolt alakok. A mindenki mindenkit megfigyel szituációja pedig hasonló stílusban festett képen jelenik meg, ahol fagyival leöntött fejű emberek figyelik egymást újságjaik mögül.
 
Az iráni Rokni Haerizadeh élénk színekkel megfestett képeiről az életöröm sugárzik, egészen addig, míg rövid szemlélődés után előtűnik a vidám strandjeleneten vagy az esküvőn tomboló abszurditás: a férfiak szabadosan, fürdőgatyában heverésznek a fövenyen, vagy intenzív mozdulatokkal táncolnak, miközben a varjúszerű nők csadorban izzadnak, vagy egy puritán terembe elkülönítve szocializálnak.
 

foldesandras: london09 191

 
Erős iszlámkritikában utazik az iráni Shadi Ghadirian is, aki a közhelyes, csadoros, az arc helyére seprűt, lábost és egyéb háztartási eszközöket illesztő képei mellett bemutatott egy szintén egyszerű, de zseniálisan találó fotósorozatot. Nagyméretű, XIX. századi fotókat látunk muszlim nőkről, tradicionális pózokban, festett műtermi paravánok előtt. A hatás olyan tökéletes, hogy többen értetlenül sétáltak tovább, elmulasztva az apró részletet, hogy az egyik nő magnót tart a kezében, vagy telefon van előtte a kis asztalkán. Jelezve, hogy számukra tényleg mindegy, hogy 1800-at, vagy 2009-et írunk.
 
A művek láttán már éreztem, az egyén szabadságát semmibe vevő iszlám diktatúrák napjai meg vannak számlálva. Talán már a jövő hónapban beszüntetik a nyilvános kövezéseket Iránban, a mullahok nem hülyítenek meg több fiatalt Palesztinában, szépen abbahagyják a vallási türelmetlenséget Irakban. A világ együtt kezdi el felfedezni az iszlámban rejlő értékeket, a kulturális gazdagságot, az izgalmas filozófiai kérdéseket.
 

Ekkor értem az utolsó terembe, ahol a művészek arcképei és rövid életrajzai tájékoztattak arról, hogy a muszlim világ bátor kritikusai jó részt New Yorkban, Londonban, Párizsban, Berlinben és Amszterdamban fejtik ki felvilágosító munkájukat. Úgyhogy művészi élményekkel eltelve egyetlen kérdéssel távoztam: hogy vajon milyen lehet a kortárs arab képzőművészet. 

16 komment

Címkék: london közel kelet saatchi kortárs képzőművészet

A bejegyzés trackback címe:

https://kepgyar.blog.hu/api/trackback/id/tr53954594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2009.02.20. 13:45:20

Kortárs arab képzőművészet szerintem alig létezik, tekintve, hogy a figurális ábrázolás tiltva vagyon. Én Jordániában és Marokkóban jártam kortárs műveket bemutató kiállításokon, tehát nem átfogó az ismereteim e témában. Amit ott láttam, nem volt túl érdekes, unalmas tájképek, tevékkel és madarakkal, növényi ornamentikák, ilyenek. A jobbak ízléses lakásdíszek legfeljebb. Még a legjobbak a marokkói Asilah kék-monokolor utcai graffitijei voltak.

serbalinovátz-ízfokozó (törölt) 2009.02.20. 13:46:11


Pillanatnyilag két muszlim ország területén folyik az USA vezetésével, NATO-szövetségben nyílt katonai agresszió, melynek csak az utóbbi húsz évben több, mint egymillió helyi, polgári áldozata volt. Nem beszélve az elmúlt fél évszázad folyamatos nyugati katonai, megszálló és egyéb bavatkozásairól, melyek arab, iszlám területeken mérhetetlen anyagi és emberáldozattal jártak ezidáig.

Ez lenne a követendő kulturális, civilizációs nyugati modell az iszlám szellemiségű ember számára. Világos.

gurcsion 2009.02.20. 14:05:19

Hírt hozott, jól. Kösz.

Kispapa 2009.02.20. 14:17:39

A cikk érdekes, a művek még inkább. Egy a baj csuőán, hogy Irán annyira arab, mint amennyire magyarország török. Egy iráni, ha learabozzák, akkor kikéri magának, hiszen ők perzsák (hozzáteszem, ott is élnek arabok, zsidók, sőt keresztények is, de nem arab állam).

2009.02.20. 14:22:36

@serbalinovátz-ízfokozó:

Ironikus, hogy az iszlam Jezust elismeri, de profatanak tekinti, nem isteni szarmazasunak... Tehat az a nehany millio halott tulajdonkeppen egy elfajult csaladi vita eredemenye.

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2009.02.20. 14:55:06

@efes: nem az iszlám/korán, hanem jog- és hittudósok által van tiltva. az iszlám művészetben ennek ellenére a boldogabb korokban volt figurális ábrázolás is.

marvlev 2009.02.20. 15:31:24

Én úgy tudom (egy hete tanultam), hogy az ábrázolás szabad a közhiedelemmel ellentétben, a kultuszimádás az, ami tiltott.

A Korán kézirat nem tartalmazhat illusztrációt, de illuminációt igen.
Nem akartam okoskodni, csak így tudom...

ősbölény 2009.02.20. 15:43:46

Még hozzátenném, hogy ennek az egymillió áldozatnak (ha ugyan megbízható ez a szám) a túlnyomó többségét a derék felszabadító iszlám harcosok ölték meg, a siítákat a szunniták, a szunnitákat a siíták, a szunnitákat a szunniták, a siítákat a siíták, és nemcsak Irakban és Afganisztánban, de Algériában, Libanonban, Szudánban, stb, stb. is.

fátum 2009.02.20. 17:01:46

Iszlám valláskritikát megfogalmazó műveket ne is várjon senki iszlám országból. Ott az ilyesmiért elég kemény büntetés jár.

serbalinovátz-ízfokozó (törölt) 2009.02.20. 18:17:49

@ősbölény: Nem igaz. Közönséges hazugság. Mert hazudni bármit lehet. Az viszont egyszerű statisztikai tény, hogy csak az USA-mészárosok csak Irakban egymilliós létszámot produkáltak. Amiben valójában semmi különös nincs, ha a koreai 3 milliót és a 4,5 millió vietnami áldozatukat vesszük alapul.
Ahogy abban sincs semmi különös, hogy ezek után még napokig fog rám fröcsögni ugyanaz az ezernevű kommentelő hölgy, de üzenem, kezdem unni...

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2009.02.21. 15:47:20

@Radio Free Aberrania: aham, kösz ezt nem tudtam. Csodálkoztam is, ha néha régi szőnyegeken, egyebeken láttam alakos ábrázolásokat. Akkor már megint az emberi tényező...

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2009.02.21. 15:49:31

@fátum: a nagy dolgok mindig akkor és ott születnek, amikor és ahol valaki valami olyat tesz, amit nagyon-nagyon tiltanak.

Vincenzo90 2009.06.21. 10:58:15

@Prior: Az is érdekes, hogy a zsidó vallás mit gondol Jézusról. Szerintük Jézus forró ondóban főzetik meg, amiért megváltójuknak hazudta magát. Máriával együtt. Ezt mi, lélek nélküli állatok nem érthetjük, hiszen aki nem zsidó, az nem érdemli meg az életet, el kell venni tőle, ha lehet. Persze, ha elveszítek valamit, és egy zsidó megtalálja, nem adhatja vissza, ez is vallási törvény ala Talmud. Nem vagyok vallásos, de szerintetek nem ez a valódi kirekesztő magatartás? Aki nem zsidó, azt lehet bántani akárhogy.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.06.21. 14:15:11

@Vincenzo90:
Érdekelne, hogy ezek az ordas baromságok honnan származnak? (bár a Jobbik zászló ad némi támpontot:) )
I. Az ortodox zsidókat leszámítva, akik pedig egy kisebbség, a zsidók nem a Talmud szerint élnek.
II. A Talmud szigorúan tiltja (értsd: halálbüntetés) az ondó bármilyen szaporodástól eltérő felhasználását.
III. Priornak igaza van. Az iszlám felfogás szerint Jézus Allah egy prófétája volt, akinek tanításait a követői meghamisították.

A blogszerzőtől meg elnézést kérek az offolásért.

YiDaKi 2009.06.30. 12:32:22

@Vincenzo90: Ezeket az ökörségeket pártgyűlésen töltik belétek?
süti beállítások módosítása