A dizájn nem azt jelenti, hogy az eddig is nagyszerűen funkcionáló baltát dögös metálfényezéssel látják el, vagy hogy a franciaágy úgy néz ki, mint egy űrkomp. A formatervezésnek az a lényege, hogy hozzájáruljon a tárgyak használhatóságához. Éppen ezért a világszerte egyre divatosabb gazdasági válság nem hogy visszaveti a dizájnt, hanem kikristályosítja azt. A felesleges sallangok elvesznek, a fontos és használható megoldások viszont virágozni fognak.
Így fordítottam le magamnak a Magyar Formatervezési Tanács elnökének beszédét, amivel a formatervezési díj idei nyerteseit vezette fel.
Nézze meg nagyban, mivel élhet túl!
Amikor Bendzsel Miklós azt is megjegyezte, hogy a dizájn segíthet túlélni a válságot, izgatottan a kiállítási tárgyak közé vetettem magam. Tudni akartam, vajon bőrnadrágban vagy hímzett gyolcsruházatban, minimalista, esetleg barokkosan burjánzó szobában üldögélve van nagyobb esélyem a sportkocsivásárlásra, és betonból készült gyűrűvel kopogtatva juthatok-e valami egzotikus valutaalapú hitelhez.
A túlélés kérdése különösen releváns a formatervezők számára, hiszen Magyarország az egyik legkevésbé alkalmas hely erre a szakmára. A dizájnhoz dizájnolásra alkalmas tárgyak is kellenek, de mivel nálunk nem nagyon gyártanak semmit, vagy ha igen, azt külföldön tervezik meg, ezért a formatervezés is a kézműves vagy kis szériás termékekre korlátozódik. Ezek viszont csak akkor biztosítják az alkotók túlélését, ha exkluzív áron kelnek el. És bár exkluzív modellekre nagy kereslet van, a célközönség legközelebb csak Monacóban található meg.
Mégis, már a termék kategória első helyezettjénél nyilvánvaló volt, hogy Bendzsel Miklós nem a levegőbe beszélt, a dizájn igenis jelentheti a sikert. A díjat ugyanis a tehetséges Bendzsel Tamás nyerte egy teleportáló készülékként és CT-ként is működő orvosi eszközért. Bendzsel Tamás pályáját egyébként nem ez az egyetlen díj alapozta meg. Bendzsel Miklós már 2006-ban és 2007-ben is büszkén jelenthette be fia újabb és újabb elismeréseit a formatervezési díjon.
A termék kategória másik díjazottja arról győzött meg, a válság sem lehet indok arra, hogy az ember kínosan az előző szezonból itt maradt ruhákban vánszorogjon az utcákon. A nemzetközi divatszcénában is jegyzett Je Suis Belle őszi-téli kollekcióját fonott hatást keltő japán szövetekből építette fel.
A sötétkék, ujjatlan, bő ruha könnyű mozgást biztosít viselőjének, legyen szó nyári betakarításról vagy mosogatásról egy párás konyhában. A széles övvel ellátott, hosszú ujjú modell inkább futószalagmunkáknál használható. A darázsolásnak nevezett slankítás ollóval lebontható, így akkor is kellemes viselet, ha alakunk időközben kissé elterebélyesedne.
A kollekció egyetlen példányban létező konceptmodellje, a hétméternyi selyemből varrt vörös femme fatale-ruha a foglalkoztatási gondokat hivatott megoldani. Elkészítésében a tervező, Dévényi Dalma Anna szerint munkatársak és ismerősök tucatjai vettek részt, és még így is csak hetek alatt varrták fel az összes kis girlandot.
A válság ruhadivatját az ismertetett redőzöttség jellemzi. A díjnyertes kismamaruhákon a hasi rész hullámzik. Illésy Lenke egyébként nemcsak a válság előtti trend szerint elérzékenyült anyukákra gondolt a tervezésnél. A szívre tett kezet ábrázoló díszítés mellett készített egy a hason hosszanti irányban végigfutó, vörös csíkkal ellátott modellt is a császármetszéssel bátran szembenéző, válságedzett terhesek számára.
Tekintsen meg további dizájntárgyakat itt >>>
Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy belássuk, az autómániás magyarok számára is eljön az idő, amikor az 1500 forintos benzin már drága lesz, és tömegével néznek alternatív közlekedési eszközök után. A letisztult formájú, de kissé zavaros funkciójú elektromos hajtány például ha akarjuk, elektromos roller, ha akarjuk, kézikocsi, ha pedig arra van szükségünk, akkor utánfutó, ami kis motorjával egyúttal tolja is a bringánkat.
A tervezők, Lenkei Balázs és Dőry Zsófia szerint mindez nagyon praktikus, hiszen az átlagember napja azzal kezdődik majd, hogy utánfutós biciklijén beteker a gyárba. Ott kirakja a gyerekeket, akik estig Adios cipőt varrnak a kínai piacra. Hősünk elgurul a bányáig, lekapcsolja az elegáns vonalú utánfutót, és szenet tologat estig. Mire végez, a kerékpárját már ellopták, de nem esik kétségbe, hiszen az utánfutó önjáró, hazagurulhat vele, a gyerekek pedig legfeljebb maradnak bent az esti műszakra is.
És végül, ha a válság örökre leteperne minket, és elhaláloznánk, akkor sem kell aggódnunk. Hozzátartozóinknak nem az ásító semmivel kell majd szembenézniük, hanem az örökléttel.
A finom betonból készült dizájndíjas sírkő alapjaiban újítja meg a műfajt. Eddig a sírkövek csak akkor ápoltak kapcsolatot a környezetükkel, ha évtizedek múltán benőtte őket a gaz, és ez az első ötven évben nem annyira romantikus, mint inkább szomorú látvány.
Maurer-Klimes Ákos és Kucsera Péter ötlete a dizájn lényegét mutatja meg. Minimalista sírkövüknél nem azzal jelezzük az elhunyt iránti érzéseinket, hogy kétségbeesett igyekezettel próbáljuk eredeti állapotában tartani a síremléket, hanem pont fordítva: a kezdetektől hagyjuk beleolvadni a környezetébe.
A minta akkor rajzolódik ki, ha a kereszt alakú mélyedés megtelik vízzel, falevelekkel, érzékenyen beszélve az elmúlás felett álló összeolvadásról.
Kérjük, klikkeljen további képekért!
A válság azonban nem feltétlen a szomorúságról szól, a válságnak is vannak nyertesei, mint például Besenyei Péter műrepülő, aki ahelyett, hogy átképezné magát ügyességi metróvezetőnek, speciális gépet terveztetett magának. A Corvus Racer egyszemélyes műrepülő alapjaiban nem formálta át a műfajt, mert két szárnya van a törzs ellentétes oldalain, és nem is csészealj alakú, hanem szivarformájú. De a Voloscsuk András tervezte, lecsupaszított, agresszív formák olyan hatásúak, hogy legszívesebben ott helyben teletankoltam volna a legdrágább kerozinnal benzinnel, hogy teljesen funkciótlanul repkedhessek a válság sújtotta földek felett.
