Ha nemzetkarakterisztikánktól elszakadva pozitív beállítottságúak szeretnénk lenni, akkor a Pécs két terére kiírt köztéri művészeti pályázatról azt mondanánk, hogy fő célja a magyar furfang és leleményesség erősítése. Amit a másik oldalról hívhatunk egyébként a magyar buhera, toldozgatás és díszítgetés bátorításának is. 

A Dél-Dunántúli Építész Kamara pályázata elsőre persze izgalmasnak tűnik: céljuk "Pécs város művészeti teljesítményeinek erősítése", olyan módon, hogy valamilyen köztéri alkotást terveztetnek Pécs két közterére. Az erősítést ugyanakkor némileg visszafogja, hogy a bátor művészeknek mindenképpen Vasarely alkotásaira kellett reflektálniuk. Vasarely legfőbb erénye sajnos ugyanis az, hogy Szász Endre mellett képes volt beépülni a hazai közízlésbe. A tekergőző csíkos zebrák és SICC-könybe illő trükkös, geometrikus ábrák olyanok e medence lakóinak, mint a matyóhímzés. Vasarely ettől függetlenül azonban az üres formalizmus és a giccs szinonimája. De legyen, végül is a művész Pécs szülötte, az emberek szeretik, aki arra fogékony, készíthet akár kritikus műalkotást is.

Az innovativitást nem ez fojtja meg, hanem a célterület. A Pécs2010-projekt szellemiségének megfelelően a pályázóknak két, már tökéletesen befejezett térre kell köztéri műalkotást álmodniuk. A tereket, amelyek közül a jellegtelen Vasarely teret videónkban is elemeztük, még úgy tervezték, hogy szó sem volt szobrok elhelyezéséről. Ráadásul a kiírás szerint a műveknek "összhangban kell lenniük a kijelölt helyszín várostörténeti, urbanisztikai, és szocio-kulturális összefüggéseivel", ami jelen esetben azt jelenti, hogy az alkotásnak nem szabad bezavarnia a már kialakult képbe. Legyen az a szobor alkalmazkodó, ne túl feltűnő. Inkább csak dekoráljon, olyan finoman, mint a falusi kockaházak falán a Vasarely-minta.

Ezek alapján mi egy százalakos szoborcsoport tervével jelentkeznénk: az alakok 2-4 miliméter magasak, úgyhogy jól elférnek a kövezet réseibe. Ha valaki lehasal, láthatja, hogy a vidám kavalkád egyes tagjai Vasarely-mintás bevásárlószatyrokban pici Szász Endre-kerámiákat hordoznak, mások pedig Vasarely-mintás pólóban kémlelik a fölöttük elsuhanók talpát. Ez egy gondtalan kis világ lenne, amit nem befolyásol , hogy mi is zajlik valójában a világban.