Képgyár

"Ilyet én is tudok csinálni."
"Ezt nevezik művészetnek?"
"Régen bezzeg tudtak festeni."
"Na, ezt én is kiraknám otthon."
"Afrikában közben éheznek."
Fotó, képzőművészet, építészet, látható és láthatatlan dolgok.

Friss topikok

IndaFotó képek

Linkblog

Élő embereket állítanak ki London főterének oszlopán

2009.02.27. 13:08 Földes András

Földi viszonyok közt a civilizáció magas fokát jelzi, ha egy ország nem dicső múltja alakjainak, tehát kardozásban és lövöldözésben kiemelkedő figuráknak, esetleg róluk verselő haverjainak állít szobrot fővárosának közepén. Hanem szimbolikusan fontos terein a jelennel foglalkozik, kérdéseket tesz fel, sőt, nem tartja hazaárulásnak a humort sem.
 
Ilyen hely London, amelynek Trafalgar terén három oszlopot királyok és hadvezérek bronzszobrai díszítenek, és minden irányban jelentős mennyiségű kőoroszlán is található. A negyedik, elsősorban anyagi okokból üresen maradt talapzaton a város azonban kortárs művészeti projektet indított: a jelentkező alkotókból egyet zsűri választ ki, hogy egy időre az nézzen szembe a turisták millióival és Nelson admirális szobrával.
 
A hatalmas vitákat kiváltó első mű egy születési rendellenességgel született képzőművésznő klasszikus stílusban készített szobra volt Marc Quinntől. Jelenleg pedig Thomas Schütte kevésbé izgalmas munkáját, egy színes üvegfelületekből épített hotelmakettet használnak gyülekezőhelyül a galambok.
 
 
A most bejelentett terv azonban újra viták középpontjába állíthatja a negyedik oszlop-projektet. Antony Gormley ugyanis élő embereket állítana ki az ötméteres talapzat tetejére. A nyertes projekt mindenkinek adna egy órát, hogy azt csináljon fenn, amit akar.
 
Az Észak angyala című monumentális szobrával nagy népszerűségre szert tett szobrász számára 100 napot biztosítottak a szervezők. Gormley a rendelkezésre álló 2400 órát 2400 jelentkező közt osztaná fel. Azaz minden önkéntes egy órányi időre lehetne híres műtárgy.
 
Akit vonz a lehetőség, az jelentkezhet egy most indított oldalon, amit belinkelünk ugyan, de csak az illendőség kedvéért, mert egyedül angol állampolgárok kerülhetnek a talapzatra. (Update: A Guardian angol lakosokat ír ugyan, a hivatalos oldal viszont ahhoz köti a jelentkezést, hogy az illető Angliában éljen. Nem világos, ez milyen jogi státuszt jelent, de ezúttal buzdítjuk olvasóinkat, hogy teszteljék a rendszert.)
 
A talapzatra állók neveit egyébként nem zsűri, hanem egy program válogatja véletlenszerűen.
 
Gormley, aki maga is jelentkezett egyébként, igazi kortárs alkotó, aki az egyszerűnek látszó ügyek mögé is képes többdimenziós elméleti hátteret vetíteni. „Azáltal, hogy az embert elemeljük a mindennapi élet talajáról, és egy oszlopra helyezzük, metaforává, szimbólummá, referenciaponttá válik. – nyilatkozta a Guardiannak. – A Trafalgar tér közegében - amelyet jellemzően militáns, történelmi férfialakok szobrai népesítenek be - a mindennapi élet felemelése a monumentális művészeti objektumok helyére, arra emlékeztet minket, hogy mennyire sebezhető és sokszínű a kor embere. Ez egyszerre tragikus és vicces.”
 
A szobrász a kezdeményezéshez készített videóban egy új korszakot vizionál. "Eddig csak királyok, királynők, generálisok szobrai néztek le a talapzatról. Most lehetőségünk van arra, hogy megnézzük a világot egy olyan magaslati pontról, amelyet művészeti objektumoknak terveztek. És amelyet még a régi rendszerből örököltünk. Azzal, hogy mi állunk oda, remélem egy új rendszert kezdünk."
 
Hogy ez az új rendszer a kölcsönös megfigyelés lesz, vagy hogy az emberek valóság show-kat idéző módon szórakoztatási objektumokká válnak, esetleg a világ szabadabban átjárható hellyé alakul, egyelőre nem világos.
 
Thomas Schütte jelenleg látható szobra. Fotó: Földes András
 
A művész mindenesetre reméli, hogy nem csak exhibicionistákat választ majd ki a gép, hanem lesznek, akik zenélnek, leülnek egy székbe és könyvet olvasnak, beszédet intéznek a tömeghez, esetleg csöndben állnak egy óráig.
 
A szervezők azt ígérik, hogy a talapzatot nem veszi körbe biztonsági személyek gyűrűje, hanem távolról figyelik majd, hogy a kiállítási tárgyakkal minden rendben van-e, és azok nem művelnek semmi törvényelleneset. Az oszlop köré azért felszerelnek egy hálót is a biztonság kedvéért.
 

A július 6-án induló projekt webkamerán is követhető lesz. 

11 komment

Címkék: london szobrászat gormley trafalgar

A bejegyzés trackback címe:

https://kepgyar.blog.hu/api/trackback/id/tr100969592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

adamvok 2009.02.27. 14:02:05

"Who can participate?

Anyone aged 16 or over who lives in or is staying in the UK"

ebbol melyik jelenti, hogy angol allampolgarnak kell lenni? :)

Almaspite 2009.02.27. 14:04:28

Ha én oszlopszent lehetnék... :-)

Földes András 2009.02.27. 14:24:20

@adamvok: a guardian UK residentseket, azaz lakosokat ir. valoban nem egyertelmu, ez mit jelent: allampolgarsagot, vagy akar azt, h az adott idoszakban londonban turistaskodik a jelentkezo.

Anyegin 2009.02.27. 15:14:25

@Almaspite: utoljára Jelki andrás kalandjaiban olvastam egy oszlopszentről, Ramájun-nak hívták és Srí Lanka szigetén élt :)

firlefranc 2009.02.27. 16:10:26

A projektről: újra egy ügyes húzás annak érdekében, hogy LONDON, mint látványosság ismét középpontba kerülhessen. Minden más művészi maszlag elhanyagolható...
A kiállítási "tárgyak" identitásáról: nem kell túl nagy angol gyakorlatias nyelvismeret, hogy tisztában legyünk azzal, hogy vagy ott kell életvitelszerűen élni, vagy legalább huzamosabb ideig tartózkodni. A turistákra egyik szót sem használják.
Az EU-ban így is - úgy is rég megbomlott és nyilván jogilag újrafogalmazásra vár a "tartózkodás" jelentéstartama.

füsti 2009.02.27. 16:27:50

Tudom, hogy nem fontos, de biztos, hogy van Londonnak főtere? És, ha van, az a Trafalgar? Miért?
Pesté melyik?

KenSentMe 2009.02.27. 17:25:20

Engem az érdekelne, hogy lehet-e szexuális életet élni a talapzaton.. egyedül, esetleg látogatókat fogadva, vagy meztelen lantozás közben.. és hogy ezt előre be kell-e jelenteni, el szabad-e titkolni és éjjel kettőkor lehet-e újítani a művészet nevében, vagy eleve úgy szűrik a jelentkezőket pszichológiailag, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő.. továbbá az is érdekel, hogy biztosítanak-e óvszert a szervezők ilyen esetben, és hogy ilyenkor se jönnek közelebb kamerázni/bekapcsolódni, hanem csak tisztes távolságból biztosítanak.

tixar 2009.02.27. 20:51:23

@Földes András: a UK resident az nagyjából az, aki annak mondja magát, bár általában azt is elvárják tőle, hogy a firlefanc által is írt életvitelszerűséget valamivel igazolni is tudja, bankszámlakivonattal, közműszámlával, adópapírokkal, munkahellyel, angol jogsival, ilyesmik. "Angol" állampolgárságot (útlevelet) nagyon kevés dologhoz kérnek.

papakapa 2009.02.28. 10:45:15

Nagyon érdekes ez az állampolgárság-dolog. Például tesómék 3 éve éltek Londonban (semmi állampolgárság, csak ott laktak, dolgoztak) és már szavazhattak a helyi önkormányzati választásokon. És ami még megdöbbentőbb, a sógornőm már esküdt is volt egy bírósági tárgyaláson. Azért ez beszarás. Még azt se kérdezték meg, beszéli-e a nyelvet.
A művészeti projektről pedig: túl egyszerű azt mondani egy koncept művészeti alkotásra, hogy maszlag. Szerintem hatalmas dolog, hogy egy ország fővárosa belemegy egy ilyen bizonytalan kimenetelű, provokatív akcióba. Ha nálunk olyan lenne a légkör, hogy egy ehhez hasonló dolgot meg lehetne csinálni, akkor Magyarország is egy élhetőbb, derűsebb hely lenne, ahol jobban érezném magam (és a többiek is). Én ezt értékelem elsősorban az egész "oszlop projektben". Hogy ki lehet mondani kortárs gondolatokat és nem csak végtelenül idejétmúlt, érdektelen, unalmas szobrok kerülnek ki a közterekre (kivéve a kavicsok a Móriczon, meg még egy-kettő).
Az, hogy mindez turistalátványosság is, amit ügyesen meglovagolnak, csak további pluszpont. Mikor tódultak hozzánk utoljára megnézni egy magyar köztéri műalotást?

Kellene, kellene - úgy kellene ez itthon is, mint egy falat kenyér.